head
12/05/16

Faxom! Nem akartam tavaly szabályt szegni, bejelentettem, hogy lépek Hungáriába némi időre (no meg a Center csak októberig lehetett a lakcímem), de ez azzal járt, hogy lejárt a munkavállalásim + a CPR-számom, úgyhogy lehet újra hivatalokba járni, ma megvolt Højby, pénteken kérek igazolást Jaspertől, azzal lehet menni jövő héten Ringstedbe (ami nincs közelebb, mint Roskilde, ahol tavaly intézték).

Norvégia - egyelőre semmiképp - nem játszik, le kell szolgálnom a szezont Klintben. Pedig de jó lett volna... Talán még jobb is lehet így, feltéve, hogy kellek annyit az Annebergben, mint tavaly. Igazából tökéletesen mindegy, mit kell dolgozni, csak jöjjön össze annyi mani, hogy augusztusban (de legkésőbb szeptemberben) elkezdhessen a nyelviskolát.

Pénteken lesz az első nap az étteremben, ami abból a szempontból rossz, hogy Steen 50 éves lesz, de így nem tudok elmenni Kappanhágóba fület húzni.

Csupa jót mindenkinek!
12/05/15

Augusztus közepéig ingyenélek, Charlottéék tekintettel vannak jelenlegi állástalanságomra (bár Jasper sms-ezett a hétvége miatt, ami jó). Tegnap szerkesztettem egy primkó CV-t, ma elküldöm (motivációs levéllel, ázz') norvégiába, egy családi gazdaságba keresnek (júniustól augusztusig) tehánfejőgép-kezelőt, trágyahordót, takarítót. Egy gond lehet, folyékony angol a beugró, az enyim meg - khm - nyomokban mogyorót tartalmaz, mindegy, hátha. A fizetés - szűken, de - elég lenne tavaszig, úgy értem: ittenre elég, Magyarország nem játszik, ha Isten is megsegít. (És: elég = adózás után és azt is beleszámolva, hogy napi 100 koronát levonnak a kajáért-szállásért. Norvégia...)

Süt a nap, megyek fát aprítani.

Hiányzik egy égitest, ma éjjel ismét nehéz álmom volt.
12/05/11

Amúgy - és valójában erről akartam írni tegnap, csak elkalandoztam - sokkal inkább a láb arányai érdekelnek, láttam már tökéletes lábakat, érdekes lett volna lemérni, hogy pl. milyen arányban állt a lábfej az édes kis lábujjakkal, a lábszárral, ill. a bokától fenékig tartó hosszúsággal. Rögzíteni a vádli belső és külső ívét, a vádli és a comb egymáshoz való méreteit. (Vö. Kankalin Mátyás "Az eszményi cipővel csaknem egy hónapig foglalkozott, és úgy tűnt, a külső világban csak ideiglenesen és átmenetileg tartózkodik [...]." )

Föladat: Sz. M. torzójának terrénumát megnövelni a) a fenékig, de még inkább b) a csípőig (derékig). A lábak - formavilágukat tekintve - korántsem érnek véget a combbal, az eszményi női forma egyik fölmérhetetlen titka ugyanis éppen a comb felső és a fenék alsó ívének találkozása, az éles határ, ami pont a formák összehasonlíthatóságának alapja. (Talán ettől vadító igazán a franciabugyi, szinte leplezi a titkot, a tanga ellenben a pultra löki - legyen bármilyen gusztusos is - a húst. A franciabugyi olyan titkokat rejt, mint a Párhuzamos történetek mohácsi talpfái.) A fenék ugyanakkor arra is kér, hogy figyeljük meg milyen rafinált viszonyban áll a csípővel, ami (- ismét - ideális esetben) nem csípő, hanem "szerelmi kapaszkodó". A láb vége a derék bizonytalan vonala (sávja). A derék valóban derékba töri a női testet, ha nő testét folyamatában követjük lentről fölfelé (nagytotálnál tényleg játszik a mell-derék-csípő közismert mesterhármasa). A nő háta nem serkent elmélyült megfigyelésre, másfelől pedig a hasat mellekkel nézni össze - színtiszta barbárság.

Az arányok letaglózó hatását - hökkenet - a Karnevál egy mondatával szemléltetném:

"Beszédmódjához azonban senki sem tudott hozzászokni, kivéve Pergelin Tódort, aki mikor Majoránna csípőinek arányait meglátta, azzal, amit az ápolónő mondott, nem is tudott többé törődni."

Megyek, járok egyet a parton, aztán randi Kennel a konyhában, 10 körül végzek, aztán ágy, holnap korán kell kelni, megyek egy német milliomos szobáját takarítani meló előtt. Minden pénz kell, megváltoztak a játékszabályok, most az van - lol -, hogy havi 3.000 koronát kell fizetnem azért, hogy dolgozhassak a Centernek. (Ha jól értettem, valami új könyvelési/adózási basz miatt lett ez, eszem a zuzáját az új (bal) dán kormánynak...)
12/05/10

Harmadjára hát ezt is megkaptam: a stégről láttam két delfint ("arra gondolok, az egyik én vagyok, a másik te, és úsznánk el. van-e szándék? van-e szándék? [stb.]").

labSzentkuthy jár napok óta a fejemben, naná, a kedvenc rész a Praeből.

"A csak-húsra irányuló vágy (ahol nincs harisnya) tulajdonképen nagyon is absztrakt élvezetet keres: a formák örökös, tengerszerű változását, bizonytalanságát; nem akar semmi formát fixen, hanem inkább a »formáció« örökké tartó kezdő-stádiumát. A meztelen lábnak ez is a kétélűsége: pozitív anyag, kimért mennyiség, de nem azért szeretjük, mert kész valami, mint egy ismerősről készült szobor, hanem mert tapogatható s minden egyes simogatással újra-kezdhető, minden csókkal kiradírozható, fölcserélhető. Mikor a test szó-szerint meztelen, csakis önmaga, akkor lesz a legakármibb: hipotézisek széthulló, összefüggéstelen cérnaszála. A meztelen testnek, s így lábnak, nincs önállósága a világ többi tárgyai között, ami elég váratlan dolog: a fehér hússzín és tarka perzsaszőnyeg sokkal könnyebben összefolynak valami érdektelen egyneműségbe, mint a perzsaszőnyeggel félszorosan letakart láb és egy mellette a földön heverő perzsaszőnyeg."

lab2Kezdjem hátulról, a kritikával. Az ornamentika legzseniálisabb alkotása, Paradzsanov A gránátalma színe c. filmje a legjobb példa, mennyire nem oldódik eggyé hús és perzsaszőnyeg, hogy mennyire stilizálni kell az embert, ha nem kollázs-jellegű (film)képet akarunk létrehozni. Még az emberi test "természetessége" sem fér bele a stizizált ünnep-létbe (lásd a mell-torzót a fürdő-jelenetnél), nemhogy a mindhétköznapi ember (a maga ruháival, mozgásával, viselkedésével)! Ezért a smink (maszk), a jelmez, a stilizált mozgás. Mintha a meztelen emberi (teljes) testhez nem illenék háttér/környezet (ennyiben viszont épphogy túl nagy önállósága van). Egy-egy részletéhez ellenben! És Paradzsanov melle mellett leginkább kedvenc Lucien Clergue-aktom (asszem Habokból született vagy valami ilyesmi a címe [lásd alább, oké, kupleráj van, lógnak ide-oda a képek, bocsi]) jut eszembe, ami nagyobb részlettel dolgozik, térdtől mellig feszül a táv. Igen, a teljes test valahogy sok. Pontosabban: kevés. Szentkuthy meglátása bár - itt - szószátyár, lényegi:

"[...] a harisnya elvágott felső vége pontosan jelzi a torzót – a láb formát formára dobált [...] organikus és mértanilag szerkezetéhez tartozó befejezést nem kaphat."

clergueAz első Sz. M.-szöveg igazságához két képet vadásztam a netről (a zavaró részeket levagdostam), szerintem pontosan hozzák a különbséget; a felső mint csókolni-simogatni való bármi-lehetőség, tobzódó érzékiség, csobbanni akar az ember; a lenti mint csodálni való szobor, ez utóbbihoz is hozzáérne az ember, de mint a márvány finom megmunkáltságát ellenőrizni, ezekből a lábakból tökéletes önmagukon kívül már semmi nem lehet. Nem szájbarágás akart lenni, hogy a meztelen lábak lépésben vannak, míg a harisnyásak mozdulatlanok, ha nem is állnak, Jobb is, hogy nem állnak [pontosabban: nem tartják állásban a testet], mert így még az elemi [?] funkcionalitástól is mentesek, ezzel is hangsúlyozva a szoborszerűséget.

Ó, boldogult '90-es vége, miniszoknya ("Milyen szépek a nem nagy dolgok." /Kácsor Zsolt/), combfix.

Éhes disznó. Bárcsak makkal álmodnék!
12/05/09

Van abban valami báj, hogy akkor hámlik az orrom, amikor kint 1 fok van (éjjel).

Apróságok. Ingunn idén is itt van Észak-Norvégiából, hozott egy fényképet, amit tavaly készített rólam, némi szövegel ("Kjære Thomas! En liten sommerhilsen til deg fra mig! Klem og gode tanker til deg fra Ingunn"). És még merje azt mondani valaki, hogy a dohányzás antiszocális tevékenység...

Tegnap reggelinél Eigil valami megrendeléssel tökölt, szólt neki Charlotte, hogy - kb. - "Egyél egy szelet kenyeret!" Eigil tovább meredt a papírba. Charlotte még egyszer szólt. Na ez volt az, amit én komoly basztatásnak éreztem (kicsit az elsőt is, eszik, ha akar, nemde?), erre Eigil felnézett, mondott valami kedveset, és jött az asztalhoz (tényleg nem hallotta először). Kicsit olyan volt nekem, mint tavaly látni őket karöltve sétálni a parton.

Átmentünk Margrethe-hez parasztkodni, persze dánosan, a Center motoros kapájával. Kapptunk rebarbarás édességet. Ízlett. Tavaly utáltam. (Vaj, cukor, liszt, összegyúrod, rámorzsolod a felarikázott rebarbaraszárra, bevágod a sütőbe úgy 20 percre, tejszínhabbal tálalod.)

Megtaláltam az első Martinus-mondatot, ami tetszik. "Og hvad kender en regndråbes fald til svingningerne fra et pendul?" (Martinus: Menneskehedens skæbne, Martinus Institut, København, 1968, 30.)
12/05/06

Rég írtam. Nincs gépem, a web-server meg nem ened be a file managerből, azt írták dolgoznak a problémán, szóval csak akkor tudom feltölteni ezt, ha megoldják.

Utolsó nap az eljövetel előtt véletlen, szürreálisba hajló találkozás, pedig már épp elhagytam a helyszínt, miután találkoztam Brg-vel, de vissza kellett menni a Bambiba, onnan meg át a Bembe, sejtheted.

29-én repültünk, fasza volt, mert már Pesten bemondta a kapitány, hogy rázós út lesz, pláne a landolás, Malmőben erős oldalszél vár. Pánik alapjáraton. Aztán a landolás megkezdése előtt ismét beszélt a kapitány: erősödött a szél Malmőben, most épp 90 km/h-val fúj oldalról, de a gép 80-ig van hitelesítve (minek mondanak be ilyeneket?!), úgyhogy ha nem sikerül elsőre, tesz egy kört, ha az sem, akkor irány Koppenhága. Fasza. Én a legutolsó ablakban ültem, volt szerencsém látni, mekkorákat billent a szél a szárnyon, a fasorba se voltunk a vízszintes repüléstől. Mellé dobált ezerrel (ami külön jó, ha másnapos is vagy). A durván imbolygó leszállásnak egy átstartolás nevű manőver vetett véget: motorok bedurrannak, szállunk felfelé. Kör Malmö fölött, majd még egyszer a fentiek. Mármint: én nem vettem észre kölönbséget, de letette a fickó a gépet. László nem szokott tapsolni ("ez a munkája"), de ezt a landolást ő is megtapsolta. Én konkrétan életemben először május 29-én du. 2 körül imádkoztam. Kocsiba be, Helle, kávé, Klint.

hjemKlintben ez az üzenet várt ránk a Lodsens hus ajtaján. Itt a szokásos, azt hiszem, az első nap sikerült onnan folytatni, ahol abbamaradt - mindennel együtt. Minden pöccre indul, a jó dolgok is meg az apró szarságok is (van ilyen is).

Nem mondom, hogy baromira látványos, de egy hét alatt visszaszedtem a tavalyi melóskülsőm (centik). Első nap favágás a Villa Rosenberg kertjében, asszem 6 m3 van, még vissza kell menni párszor... Második nap pár mázsa trágyát kellett Margrethe-hez betalicskázni, majd "szétpergetni" (biztos van erre valami szakszó, de még magyarul se tudom, a pergetés mindenesete erősen csal - jó szaftos-ragadós, friss trágya volt) a veteményes földjén. Késsel még nem, de villával egész jól bánok, feleúton vagyok a kuttúrát magaviselet felé... Szerda-csütörtök: lájtosabb melók: erdőirás utáni dzsuvázás, cölöpásás (nem a Süsü-féle lenyomós módszert követtem), fahordás, új fatároló építése itthon. Pénteken felépítettük a stéget (vagy hogy hívják, itt hídnak nevezik), jó munka volt, csurom víz voltam, bár Sanne adott nyakigláb halászcuccot. 10 fokos a tenger. 5 és fél óra alatt végeztünk, kaptam érte egy sört (értsd: 3 deci). Délután Jasperlátogatás az Annebergebn, baromi rosszkor sikerült menni, épp a lánya konfirmációját ünnepelték, necces, hogy lesz-e ott munkám, úgyhogy keresek egyebet, hátha.

Közben Per hajójának az ügye is rendeződni látszik, Lumsåsban van egy - alighanem - eladó topper, ami olcsóbb, mint Kielből megrendelni egy kormányt... És végül: ma Sannéval töltöttem pár órát. Nagy séta, utána evés, közben végig duma. Hiányzott. Jobban, mint a Karnevál. Azért közben azt is elkezdtem megint...
12/04/26

3 város választ el Klinttől. Holnap du. viszlát, Miskolc, vasárnap délben viszlát, Budapest, egy kis malmői megállás, de hétfőn - Klint.
12/04/23

klapkaVisszaszereztem a múltam egy jelentős részét, régi gép lementve! Dresch (aminek igen örültem, pár hete nagyon hiányzott), Sweet November, OSZK-s (de távol van már, hála Istennek [Juditnak]) baromságok, képek stb. Ez a kép pl. '97-es, a lófarok levágása után (első festés, lol) a Klapkában lőtte pszeudo-Abihail - volt még hajam... Találtam egy ősi pornót is, még a Rádayban mentettem le (azt se tudtam még akkor, mi az a letöltés, ez még az EDonkeys kor volt, ha valaki emlékszik rá). Egy mappánál remegett a kezem a del-en, de végül kegyelmet kapott, megy vissza .rar-ba.

Nemsoká vége a Feleletnek, ideje, "mához egy hétre már nem leszek itt".
12/04/19

Tegnap aludtam (vizsga előtti éjjel 45 percet sikerült), de még pár szó a vizsgáról. Először is: Viktor 4 prezident! (Hisz föl tudott készíteni...) Másodszor: kifejezetten büszke vagyok, mert a vizsgabiztoson túl szakfelügyelő is ült mögöttem (bár ő nem engem, hanem az oktatót meg a biztost szakfelügyelte), így - az elmondás szerint - nem szokott sikerülni. Nagy hatalmú ember a szakfelügyelő, idézek A nemzeti fejlesztési miniszter 58/2011. (XI. 24.) NFM rendeletéből (forrás):

35. § "(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet
[...]
b) a szakoktató, a vizsgabiztos, az iskolavezető, a képző szerv szankcionálására;
c) a képzési engedély felfüggesztésére, részleges vagy teljes visszavonására;"

Más. Már megint nagyon fontosat írt György Péter, most egy cikket az ÉS-be (Az elvesztett nyelv). Andrej Platonov olvasásához erősen ajánlanám nálam is ifjabbaknak. Emlékeim szerint nála beszélnek legszembetűnőbben letűnt nyelven a szereplők. És az ő műveiben érezni legerősebben, hogy nem propagandaszöveg, hanem tényleg beszélt nyelv lehetett. De Déryre is vissza lehet térni, a Feleletből (I/324.) jön három mondat:

"Ha egy ló lesántul az egyik lábára, akkor hiába jó a másik három, mégsem bír járni. Ha a munkásosztály sántul le az egyik lábára, az sem. Azért kell megmutatnunk, hogy összetartunk, s ha valahol megrúgnak bennünket, akkor az egész munkásság minden lábával visszarúg."

Visszaszámlálás indul, jövő héten repülök, repülünk. Röviden elmondhatom, hogy kb. minden meglett, amiért hazajöttem: szakdolgozat, államvizsga, jogosítvány. Tavalyig a francnak se hiányoztak ezek... Ha nincs Adrienn, - jó eséllyel - ezek sincsenek. Köszönöm.
12/04/18

Megvan a jogsi.
12/04/17

Mottó:
"[...] és akkor valami nagyon titokzatos dolog történt [...]"

A Feleletben vagyok. Felkaptam a fejem ezen a mondaton:

"Amikor előtte való nap első ízben állították a kis kokszkályha mellé, amelyiknél ezután dolgozni fog, s kezébe adták a fújtató fogóját, egy megnevezhetetlen, de rendkívül határozott, éles érzés fogta el, a büszkeségnek, az örömnek s az ijedtségnek egy különös keveréke, amelyhez hasonló akkor úrhodik el a férfin, amikor az első nőt fekteti az ágyába, s egy új világot nyit meg s vesz birtokába."
(Déry T.: Felelet, Szépirodalmi, Bp., 1981, I/127.)

Túl az ostoba szexizmuson, hogy lehet rendkívül határozott és éles egy keverék (vö.: zavaros és (!) bölcs a Duna...)? És még ezen is túl: az első nőt - szinte - biztosan nem fekteti ágyba (a birtokossal meg külön bajaim vannak, túl a históriai okokon) senki, ott valami másról van szó. Arra meg mérget vennék, hogy az első alkalomkor semmiféle világmegnyitás nincs, nemhogy birtokba vétel (az elúrhodás sem ríltájm, hanem visszavetítés). Oké, Homérosz is szunyókált, ám Déry piszok jó író, (pl. mert) túlnyomórészt pontosan látható, amit ír, szimpotomatikusan lesz közhelyes, amikor szexről beszél (vagy inkább: skiccel, A befejezetlen mondatban uez). Igaziból talán ezekből (ti. hogy egy jó író sem tud megoldani egy ártatlan, jelentéktelen mondatot) látszik , mekkorát baszott (a) magyar nyelven Nádas.

A fentieket vö.:

"Meleg nyári nap volt, a kastély előtt a nagy diófa úgy ragyogott szikrázó, zöld levélruhájában, mint egy hatalmas szép lány beteljesülése órájában."
(Id. mű, I/135.)

Beteljesülése, bazmeg! Hörögtem már azon, hogy a Párhuzamosok elejére nem Parmenidész illenék ("on vous a trompé, szólt Vatta úr."), hanem Hamvas (bár valójában mindkettő cafatokra cincálná az opust, mert a gesztussal a humor a mű világán belülre - is - kerülne). Ám mégis. 2 ajánlat:

"Eredetileg józan vagyok, defetista és dezilluzionált." /Vatta úr/

"Belül, kérem, szervek, izmok, sejtek, csontok, mirigyek, rostok vannak." /Toporján Antal/
12/04/15

Följöttem Kavafisszal Ómassára egyedül lenni, nem kevésbé egyedül, mint a Vadász kirakatában (!) az üres unikumosüveg: mellette a szintén üres Beher és Morgen kapitány. Sikerült. Persze, biztosra mentem. (Jöttem.)

A Garadna zúg, Erdő et. gyáván kussol, az elkurvult fejsze szélesen mosolyog. Nehezen minősíthető csapadékforma, köd szitál vagy eső permetez, a metaforák szerint ez a víz munkát végez, a naturálisan neutrális/neutrálisan naturális (mindkettő fikció, azaz: konstrukció) esik/hullik nem ezt a jelenséget jelöli (nem erre utal). Zsíros nyirok. Nem kóstoltam, inkább - amíg lehet - unikumot nyalogattam (a szilvafákra is fejsze mosolygott). (Ja, van ez ám a magyar Heideggerben is: "Bőrébe [ti. a Van Gogh festette lábbeliébe] beivódott a föld zsíros nyirka." (M. H.: A műalkotás eredete, Európa, Bp., 1988, 57. Bacsó Béla ford.) Egyszer megkérdeztem Bacsót, miért került JA a szövegbe? Mert akkoriban sokat olvasta - volt a válasz.)

37 + 4 szalamandrát láttam. A 4 az ivadékokra vonatkozik, már 3-4 cm-sek, a fölnőtteket a 3. után kezdtem el számolni. Ja! És mindannyiuk egy max. 200 m-s szakaszon lebzselt (patak parti rapid [utó]randi?). Érdekes kettőssége van a bőrüknek, mert egyrészt, ha fölületesen nézel magad elé, faszán beleolvadnak a vele a földes avarba, másrészt - miután (!) észrevetted - rikítóak. A majdnem egészen citromsárgától a mélynarancsig terjedt a foltszínskála. Ami közös volt: a szemük fölött mindannyiuknak volt foltja. Vajon tapasztalatlan madarak csőrétől védik a szemet?

És még egy kis színes: a városban: "A faszom, már egy hete esik!", kint: még a többé-kevésbé megbízhatóan folyó patakok közül is több nem vagy csak szakaszokban folyik - valójában még mindig szárazság van.

Két nő - v. R. és Vergilia mia - (másképpeni) hiánya is velem járt a hegyen.

Jepkendőlobogtatás helyett afféle csalás nélkül szétnéző Kavafisz (részlet A városból):

"Új földeket ne is remélj, se tájait más tengereknek.
A város elkísér mindenhová. Mindig ugyanazok
az utcák és kerületek látják bolyongó alakod,
a házak is ugyanazok, hol hajad majd őszülni kezd.
Mindig csak e városba érsz. Mást nem találsz, ne is keresd.
Nincsen hajó számodra, nincs út, amely máshová vezet.
Szakasztott úgy, ahogyan itt elzüllesztetted életed,
e kis zugon át az egész földkerekségre tönkretetted."
(In: Kavafisz: Alexandia örök, Kalligram, Pozsony, 2006, 9. [A '75-ös Lyra Mundis Kavafisz-kötetben is a 9. oldalon.] Somlyó Gy. ford.)
12/04/12

polcIsmét sikerült tartalmasan tölteni a napot, Anya át akarta helyezni a könyveket (oké, kb. december óta), ma reggeltől estig ez volt (egy órányi vezetés-elugrástól eltekintve), az egész művelet alatt csak egy fúrószár tört ketté, baleset nem történt (ami a mai napon hír, hiszen Fletó mondta máma, hogy majdnem leesett a létráról, annyira kereste a szakdolgozatát; mondjuk 2 nappal ezelőtt én a létrára mászás előtt (kb. az előszobába menet) is balesetet szenvedtem volna - némiképp megviselt a Kata Eszpresszó-Erdélyi utca-Tinta Social-Besenyő-szlalom a hétvégén). A lényeg: áll, immáron falhoz rögzítetten és a vízmírce szerint 'szintesen.

Más. Ha nem ázott ronggyá a zsákomban az ÉS, jön hamarosan némi Balázs Ádám-cikkel kapcsolatos dühöngés. (Előre tudom, fel fog baszni, ha megint elolvasom.)
12/04/05

vukHipp-hopp, Vuk szop! Megnéztem az I Kina spiser de hunde c. művet, remek. Pedig nem is játszik benne Mads Mikkelsen... (Aki még az olyan minősíthetetlen szarokat is majdnem nézhetővé teszi, mint az Arthur király vagy a Valhalla [ez utóbbit ő se tudja megmenteni, nem Valhalla, Pokol].) Viszont a forgatókönyvet kedvenc rendezőim egyike, Anders Thomas Jensen (Ádám almái, Gengszterek fogadója, Zöld hentesek) jegyzi.

Jók a skandináv filmek (és most kifejezetten nem a Dogma-opusokra gondolok, hanem a közönségfilmekre), még egy olyan kis kamaradarabot is meg tudnak ügyesen csinálni, mint a Prágai történet (amiben egyébiránt nekem az volt a furcsa, hogy milyen Közép-Európa-képet föst, lásd pl. az éttermi jelenetet) vagy a hangyafasznyival kevésbé kamara Esküvő után (mindkettőt Mikkelsen viszi). Szeretnivaló szintén a nagyon Kaurismäki-szagú (norvég) Hajszál híján úriember is. Nem akarnal nagyot markolni, oké, némely színész (pl. Kim Bodina) nagyon beszorul a saját sablonjába, oké, mégis. Nincs izzadságszaguk, nem kínos nézni őket, mint egy átlag magyar filmet.

12/04/02

Mendelssohn jön, ha olvastad az fb-n, ugorgy!

Pici adalék plágium-ügyben. (Eddig lusta voltam visszakeresni, de tegnap éjjel volt kedvem.) 1770-ben Mendelssohn levelet írt Charles Bonnet-nek, aki feltehetően piszkosul kiakadt egy félreértés miatt, ami alapján plágiummal vádolták meg a (szak?)sajtóban. Mendelssohn rögtön reagált, hogy nem, nem, dehogy, és ezt hajlandó azonnal nyilvánosan is kijelenteni. Naná, már akkor is a legérzékenyebb pont volt (nem bolti) lopással vádolni egy értelmiségit.

"Egyébként teljes igazságot kell szolgáltatnia nekem, ha emlékszik rá, miszerint a les hypothèses philosopiques de l’auteur ont pris naissance dans notre Allemagne [A szerző filozófiai hipotézisei a mi Németországunkban születtek.] szavakkal nem az volt a szándékom, hogy Önt plágiummal vádoljam. Távol állna tőlem még az olyan hamis értelmezés miatti aggodalom is, amelyet – mint ezt Ön mondani szereti – szavaimnak szándékai ellenére adnak, ha véletlenül néhány nappal ezelőtt egy német tudós újságban nem olvastam volna, hogy valaki ilyesféle rideg vádakkal illette Önt. […] Távol állott tőlem az igazságtalanság, hogy Öntől ezt az érdemet [ti. hogy metafizikai igazságokat új megvilágításban mutasson meg egy szerző] el akarjam vitatni, és hajlandó vagyok ezt első adandó alkalommal nyilvánosan kijelenteni. […] Az Ön által említett rosszindulatú vád eközben olyannyira nem járt a fejemben, hogy még csak arra sem gondoltam, hogy elébe menjek vagy kikerüljem."
(M. Mendelssohn levele Ch. Bonnet-hez, in: M. Mendelssohn: Jeruzsálem. Írások zsidóságról, kereszténységről, vallási türelemről, Atlantisz, Bp., 2011. 82-93., id. helyek: 85-87. Kisbali László ford. [A francia rész V. Horváth Károly fordítása.])
12/04/02

Bazalt? Keramit? Aszfalt?

"Az egyidejűleg kihulló [ti. a Csáky utcai kocsmából] fehér villanyfény megvilágította az aszfalt fölött szorosan egymás mellett elhúzó ferde esővonalakat."
(Déry, id. mű, II/217-218. - Kiemelés tőlem.)
12/04/01

Még valami kedvenc útburkolatomról (+ jogsi, rutin). Ez a hét úgyis a doktor úrról szól, ez is. Az időjárást és az útburkolatot nem tették felelőssé. Még kis hal volt.

"Védekezésül arra hivatkozott, hogy 1964 március 27-én tett gépkocsivezetői vizsgát, s ez volt az első eset [1964. ápr. 14.], amikor sikos uttesten közlekedett, s nem volt tisztában a keramit burkolat különösen csuszós sikos tulajdonságával."
(Forrás - kiemelés tőlem)
12/03/28

szt. vareczaMég ez: puffogtam ma az fb-n, hogy egy hónap az átfutás, ápr. 18-ra kaptam vizsgaidőpontot (és én még jól jártam, egy pesti ismerős kb. velem egy időben fizette be a vizsgadíjat, időpont: máj. 31.)... Eszembe jutott, hogy egy verseskötet nagyon hiányzik most (Palotán van), a címére már nem is emlékszem, de a Nagy magyar vádirat, Szent Varecza Halott ciklusának egyik kötete volt. A magyar államról vallott sommázatát kiteszem (klikk a képre), az egész videót lásd itt. (Kicsit - hangulatában - a Dixi c. Oláh Lehel-filmre emlékeztet.)

A könyvem visszaszerzéséig (amúgy 80 körül van versesköteteinek száma) a Nyugati Jelenben megjelent költeményében gyönyörködök. Íme:

Szent Varecza Halott: Megöllek, te gyilkos magyar állam

Megöllek a legmagasabb szinten,
a világ összes bíróságán,

Hágában,
Straszburgban,
Sidnyben és mindenütt,
mint országos hazug rablógyilkost.

Majd belefojtalak a bíróságok alatt hömpölygő
kanálisokba.

Majd felakasztalak a bíróságok előtti
lámpavasakra.

Majd karóba húzlak a sárguló
búzamezőkön.

Majd lefejezlek az abszolút élesre fent
borotvámmal,
kibelezlek, és
majd felnégyellek a hentesboltban,
ahol kimérted
a Varecza Laci vagyonát.

Majd elégetlek a váci Vásár utca 1-ben,
a sparheltben,
ahol megöltél minket!

(Mégsem kerülhető el... A művek idehozzák Budakalászt és Vácot - a kerámia Balbec utcáit burkolja.)
12/03/28

A befejezetlen mondatban vagyok. Muszáj újraolvasnom György Péter miatt (nekem csak Proust maradt meg a Déry-könyvvel kapcsolatban, Nádas - úgy emlékszem [pontosabban: úgy vagyok emléktelen] - nem jött képbe). "[...] ez a regény Nádas regényének egyetlen magyar nyelvű előzménye, az építmény nagyságában azonos léptékű alkotás." (Id. mű, 205.) A második kötetben járok, néha valamelyest érteni vélem, mire gondolt Gy. P. Pl. ezt a mondatnál rövidebb részt - úgy érzem - írhatta volna Nádas is:

"[...] a csokoládé vaníliás illata a tea férfiasabb szaga helyén oly szemmelláthatóan átalakította a fiatal lány reggeli óráit - mintha hirtelen újjonan bútorozta volna be hálószobáját -, hogy az anyjának - ha vele lakik s ha anyja lett volna - az első héten észre kellett volna vennie a mélyebb fiziológiai változást, amely az illatok történelmi sorrendje mögött Desirée testében bekövetkezett."
(D. T.: A befejezetlen mondat, Szépirodalmi, [Bp.,] 19573. II/29.)

De ilyen a város vagy a Csáky utca megértendő organicitása is:

"S mint ahogy a Csáky utcát nem érthette meg - mint egy beszélgetésből kiszakított szót -, aki nem ismerte földrajzi helyzetét a környező utcák között, a hullámokat verő s egymás fölé rezgő többi városrész körében, s nem idézte fel egyik érzelmi határán a budai erdők nedves leveleinek szagát, másik oldalán a gyárak koromfelhőit s messzebb a Gerbaud fénylő s meleg mignon- s tortaszíneit, a belváros utcái is elérhetetlenek maradtak annak számára, aki nem látta meg a négy végükön lecsüngő külvárosokat."
(I/12.)

kerámiaA Csáky utcáról azt írja Déry, hogy "[...] a kövezet kockái között ropogott olykor a fagy [...]" (I/9.) Ez szerintem klasszikus bazaltkő (macskakő). Viszont. A Fábri-féle 141 percben a képen látható kerámiaburkolat látható. Ami nekem nagyon fontos. Az emlékezet határán billeg bennem, hogy én még láttam, amiről Nádas ír, hogy a Margit-híd ezzel volt burkolva. Lehet, visszavetítés. Az biztos, hogy ilyen helyeken elönt valami elemi, ám közelebbről meg nem határozható érzés. Hirtelen a Batyi mögötti és a Pozsonyiból nyíló pici utcák (inkább közök) jutnak eszembe, ahol még őrzi a város a kerámiaburkolatot. Illetve: ahol a burkolat őriz még valamit az - időből. És mielőtt nagyon átcsúsznék Proust-összefoglaló versenybe, inkább Nádas (figyeljük meg, hogy Nádas már '61-re is azt írja, hogy "még mindig"):

"A szél lökte a kocsit, taszította, s itt a szigeti bejáróban még mindig ugyanabból a sima, sárga kerámiából volt az útburkolat, amit anno 1898 Demén budakalászi téglagyárában gyártottak, mikoris építeni kezdték a sziget csúcsára támaszkodó, a középső pillérről levezető szárnyhidat; csúszott a sárga kerámia."
(Nádas Péter: Párhuzamos történetek, I. kötet, Néma tartomány, Jelenkor, Pécs, 2005. 216.)
12/03/27

Talán jellemző, hogy ugyanaz a kütyü kinek mit juttat eszébe. Következik egy klinti akciójelent (© Kristina Schjerning) és magyar (© MKKP)...
12/03/25

Lol! Ma Anya tejbegrízt főzött... "Vagy dohányzol, vagy tejbegrízt eszel, mondta." (Gy. P.: Apám helyett, Magvető, Bp., 2011. 239.)
12/03/25

Gy. P.Update: Veiszer Alinda beszélgetése is a durva mélyrepülések között volt. Szomorú és szimpotomatikus, hogy a 2000-es évek (Nádasé mellett) legütősebb magyar könyvéről nem lehet(ett) beszélgetni. Pedig ez a műsor kifejezetten jó alkalom lett volna arra, hogy a "széles tömegekhez" is eljusson valami a könyv "üzenetéből". De szerencsétlen műsorvezető alkalmatlan volt a könyvet megérteni is, nemhogy azon gondolkodott volna, hogy oké, itt ez a kötet, amit föltehetőleg baromi kevesen fognak elolvasni (de még megvenni is), akik mégis, azok valószínűleg Gy. P. miatt, ám nekik aligha lesz a megértéssel gondjuk. Viszont ez a könyv össztársadalmi problémákról ír nem középiskolás fokon, szóval azt kellene a közel egy órában megoldani, hogy Gy. P. megfigyeléseit (egy részét) vigyük le befogadható szintre. Hogy - ha már mást nem is - vitatkozni lehessen velük. A beszélgetést legjobban Gy. P. kínmosolyai minősítik (17., 20. perc).
12/03/24

Vikinek -
"3 Judit, 4 Zsuzsa és a rock and roll..."

Újfent az Apám helyettben vagyok. Keresgéltem, hogy van-e új írás róla a megjelenés utániakhoz képest, nincs/semmi érdemlegeset nem leltem, de a literás ismertetést megint átszaladtam. Felbaszott. Újfent. H. B. írása iszonyú zavaros és ostoba (egy másik katasztrofális írása szerint - bazmeg - "Nádas Péterből van a lelkem [...]"). Simán el tudom képzelni, hogy hülyeségek hangzottak el, de ezt a szintű idiótaságot túlzásnak érzem:

"[...] nem lesz hatása [a könyvnek], mondta viszont Csobánka, aki szemlátomást nehezen tartott distanciát a szöveggel, nehezen bírt megszólalni a beszélgetés folyamán, és saját bevallása szerint emiatt majd nem lesz képes otthon tükörbe nézni. Sosem félt megszólalni, állította, és mostanában elkezdett. »Amikor csengetnek vagy kopognak, az ez?«: kérdésében jelen és múlt ismét szétválaszthatatlanul gabalyodott össze, s erre nemigen lehetett mást válaszolni, mint amit Turi Tímea mondott: »Az sem mindegy, hogy a befogadó önmagával milyen viszonyt ápol.«"

Az egy dolog, hogy distanciát valamitől/-vel szemben tart a magyar, de mit jelent, ami ide van írva?

Az is megérne egy-két sort, hogy H. B. szerint a múlt kurvára itt van:

"[...] nagyon érdekes és elgondolkodtató volt, ahogy reprezentálták, Magyarországon mennyire a jelenbe nyújtja csápjait a múlt. [...] A múlt tehát a jelenbe ér."

Még jó, hogy az Apám helyett pont "arról szól", hogy nem. És ha ez a beszélgetés során sem derült ki, akkor érteni vélem, miért nem élt György Péter a megszólalás lehetőségével...

(Régebbi Apám helyettezések az ablakban: 1., 2.)
12/03/20

Szívfájdító, amikor igen régi szövegek abszolút aktualitással bírnak. Constant-t olvasni (A régiek és a modernek szabadsága) járt utoljára ezzel az érzéssel mostani olvasmányom előtt. Kis túlzással azt mondhatnám, bárhol felüthetni a Hitelt a fenti bizonyításához, de most az Orbán-féle vidéki kócerájhoz fűznék néhány sort a szerzőtől:

"Ne akarjuk, hogy egész világ minket vegyen mintául – modellául –, a vén ti. az ifjat, s az erősebb engedjen a gyengébbnek, tanultabb a tanulatlannak; alkalmaztassuk inkább magunkat a többiekhez, kivált a műveltebb nemzetekhez; mint közönségesen a fiú követi apja nyomdokát s az ügyetlenebb az ügyesebbet, s nem viszont.
Olasz énekes jobban fog énekelni, mint földink, akármily magasságra gondoljuk is azt idétlen dicséretink által emelni. Az angol telivér kifutja lovunkat, akármily rossz szemmel néznők is, Didot párizsi betűinél szebbet nyomtatóink nem állítnak elő, akármit mondjanak is. Az éjszak-amerikai hajós bizonyosan kitesz pesti s budai csónakászinkon. Como s Bellagio vidéke sokkal kiesb, mint Somlyó vagy Badacsony tájéka. A földművelés Angliában s Belgiumban a mienket határtalanul felülhaladja. Madeira, Cherry borok tíz esztendeig is elvannak jól a hajó fenekén, a hegyaljai pedig sokszor még pincében is elromlik – akármily rossz néven vegyék ezen állítást sokan. Telelni minden kétség kívül kellemetesb Nápolyban vagy Párizsban, mint Szabadkán vagy Esztergomban, és számtalan több effélék. Szóval azt mondani: extra Hungariam non est vita, hiábavaló s kacagást vagy szánakozást okozó beszéd."
(Széchenyi István: Hitel, in: Széchenyi István válogatott művei, I., Szépirodalmi, Bp., 1991. 147-360. 193.)

Ma (is) - minimum - hazaáruló lenne a ló-föld-bor szentháromságot (is) racionálisan szemlélő ejrópér Széchenyi. (Vö.: a 2011-es könyvhét egri megnyitóján mondták Esterházynak a "nemzetiek", hogy el lehet húzni az országból, "[...] nehézkesen volt értelmezhető ennek az elhúzásnak a logikája - állva az Eszterházy Károly téren." /EP/)

12/03/17

Spunk BarNahát. Néztem a Pusher első részét, az egyik helyszínen, a Spunk Barban voltam v. R.-rel. (Vigyázat, erőszakos jelenet.) Volt jó dán sörük, régi magyar papírpénzük, az ablakból pedig Dánia kb. legolcsóbb fodrászára látni, 120 koronáért megnyírtak, tán pakisztániak voltak a fickók. A környék durván a helyi nyócker, korábban aludtunk a kocsmától pár méterre, éjjel lementünk sétálni: prostik, drogosok, bevándorlók, kemény csávók. Nappal meg alti kiskocsmák és némileg puccos kávézók-éttermek. Furcsa hely, nekem szép emlékek jutnak róla eszembe.
12/03/17

Szindbádnak
Utószó március tizennegyedikéhez

Mottó:
"Elegendő / harc, hogy a multat be kell vallani."

A cinizmus legalja c. sorozatból, Lézer-interjú az MH-ban:

"- [...] Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát.
– Most Schiffer Andrásra céloz?
- Úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt."

Na ja, ahogy A tanúban van:

"A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt."

És ez az analógia csak (!) az egyik baj. Lassan beszüntethető a kettős mércézés - nem lévén mérce. Darab ideje amúgy nem a társadalmat osztja meg ez a kurzus, hanem létalapját, a nyelvet. Az elszabadult (és hihetetlenül elbutult) posztmodern csimborasszója. Jelentés csak a legaktuálisabb kontextusban van. Ez kihúzza a történetiséget, lehet vegetálni a folyamatos jelenben.

"A múltra emlékezünk, a jövőről gondoskodunk, a jelen pedig egyszerűen az a hely, ahonnan az előbbi két tevékenységet kifejtjük. A három idődimenzió közül eszerint a jelen az, amelyik magától – emberi kéz érintése nélkül – van, egy növény természetességével terem. Ez azonban nem így van: a jelen sincs magától, hanem alapítják.
A jelenről nem tudunk gondolkodni egy megelőző múlt, a saját múltja nélkül. A mitológiákból ismert káosz, és a még részben hozzákapcsolódó ősidő nem más, mint múlt és jelen eredeti, szétválás előtti egysége. Itt a jövőnek még a lehetséges tere is hiányzik, a tegnap és a ma, tenger és szárazföld, kelet és nyugat, fenn és lenn mélyen egymásban szenderegnek. Múlt és jelen önálló létezésének ez a hiánya annyit tesz, hogy a múlt még nem az, ami, vagyis még nem múlt el. Bizonyos értelemben azt mondhatjuk: nincs még hová elmúlnia. Az ősidő itt a létezés egészét fedi, az idő csak ősidőből ősidőbe telik. Semmi sem keletkezik, mert a létrejövés valamennyi fázisa már – egymás mellett – megvan, és semmi sem pusztul el, mert – az időben – még semmi sincs. Ebben a »világban« is élnek már emberek ha nem is mondhatjuk róluk, hogy »lakják« ezt a világot. Nem tudnak egymáshoz szólni, mert mire álmukban megszólítanák társukat, felébrednek, és mikor ébren beszélnek, másokkal kezdenek álmodni. Élők és halottak vándorolnak és vadásznak együtt rendezetlen hordákban. Az időt alkotó pillanatok nem láncszerűen egymásba fogózva követik egymást, hanem teljesen kiszámíthatatlanul, semmiféle eleve adott sorrendhez nem tartva magukat. Az idő egyszerre több irányban is telik. Az emberek a múltban élnek, mert a múlt nem akar elmúlni, vagyis a jelentől különválni és megszületni.
A múlt végérvényes megteremtése az a nap, amelyik először múlik el végérvényesen. Az első tegnapi nap az ősidő egésze."

- írja Tatár György. Az utolsó tegnapi nap idő egésze. Ki gondolta volna, hogy a káosz 2.0 sincs magától, azt is - alapítják.

A gátszakadásra a fonákul értett J. A. sora pontosan illik:

"Egy pillanat s kész az idő egésze [...]"

Visszatérés a soha el nem hagyott Amnéziába1, amihez képest még Nirvánia2 is Észak-Jemen3 lehetett.

________________

1 Lásd: György Péter: Apám helyett, Magvető, Bp., 2010
2 Spions: Nirvánia
3 URH: Észak-Jemen
12/03/17

DitteIsmét Andersen Nexø, a Dittében vagyok. Jóval unalmasabb, egyszerűbb, mint a Pelle. A '46-os filmben a címszerepet játszó lány, Tove Maës egyik utolsó szerepe A Birodalomban (Riget) volt, itt a vele való jelenet (s1e2). Szokatlan látni (tudni?) még mindig, hogy' omlik le Róma s erős Babylon, a hús szépsége (vö. Törőcsik Mari, Pécsi Ildikó).

A Ditte-filmre visszatérve, nálunk vajon milyen besorolást kapna egy alkotás, amelyben mutatnak mezítelen leányt? A dánoknál: tilladt for alle. Nálunk - meglehet - becsúszna a 18-as karika, merthogy van ám benne közvetlen, naturális szexualitás-ábrázolás és erőszakos konfliktusmegoldás is.) Amúgy durván bántak a könyvvel, majdnem centire a regény felénél ér véget a film, happy ending, megbékélés anyukával, uhh... Másfelől meg: Tarkovszkij is felülírta Lemet - hál' Istennek!
12/03/10

helpEgy klasszikus dán filmet sikerült beszereznem, A Szűz jegyében (I Jomfruens tegn, ha keresnéd) című szexkomédiát. Ez a műfaj nekem eddig nem volt meg, bár nem vagyok jártas a terepen, talán csak a Deep throat-ot néztem meg, azt is csak mert annyit emlegették, az csak röhejes volt, ez viszont tényleg - szándékai szerint - komédia. Nem tudom, mennyit változtak a befogadók, a befogadási stratégiák-lehetőségek, de iszonyú szerencsétlen vegyülék ez. Családi mozinak már az első perc se oké (hacsak nem a leszboszi szerelemről szeretnéd oktatni a családot), vígjátéknak piszok gyenge, vágykeltésre/segédeszköznek pedig alkalmatlan. Komolyan értetlenül állok a fenomén előtt. Kiket célzott egy ilyen film? (Oké, az se normális, aki 2012-ben nézi. Pláne felirattal...) Egy apró érdekesség: csak a dán és a magyar wikin szócikk a film.

És ha már szex, akkor az csütörtöki bejegyzéshez hozzáteszem - pc rlz -, hogy a Karnevál (kb.) legtisztább szereplője is Violával él. Viola kecske. Bár Jávorka korrekt, szerinte már megtörtént a megváltás, így bűn már nincs, nem lehet.

"Ön saját magát megváltottnak érzi? kérdem.
Annak érzem magam, és egész tisztának és nyugodtnak érzem magam, és nincs gondom, és én bűnt, még ha akarnék, se tudnék elkövetni, mert bűn már nincs is –
Mégis –
Nincs. Bolondok vannak, akik nem tudnak hinni abban, hogy meg vannak váltva."

És ha a próféta szavai igazak - "Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével." (Iz. 11.6) -, akkor már a mózesi parancs (Lev. 18.23) sem áll: "Ne hálj együtt semmiféle állattal, attól tisztátalanná válsz."

Lezárásképp itt van Wilson szarvasos pornója...
12/03/08

Csupa szöveg, az elsőt Marcinak ajánlom. Az alábbi Hansen-könyvből egy rövid jelenet, hogyan mulatnak a dán hajósok (a kaptány IV. Keresztély, inkognitóban):

"Az idő elromlott, köd váltakozott viharral, végül is Frederiksen kapitánynak ki kellett adnia a parancsot, hogy tegyenek ki a tengerre dézsában egy fekete macskát, ellátva hét napig elegendő kenyérrel és hallal. Ettől az istenek természetesen nyomban megengesztelődtek, és június 20-án végre befuthattak Bergenbe.
Nyolc nap, nyolc éjjel tartott az ünneplés. A parancsnok az expedícióban részt vevő nemesurak számára június 23-án Nicolaus de Freunts patikus házában rendezett vacsorát, »és alaposan belakmároztunk – írja Sivert Grubbe. – Bergen legszebb lányai is ott voltak, rengeteget táncoltunk, majd amikor már eleget ittunk és kitáncoltuk magunkat, ízzé-porrá törtük a patika összes ablakát. Június 24-én – írja doktor Charisius – a polgármester és a városatyák voltak hivatalosak a Victor fedélzetére, és akkora eszem-iszom volt, hogy a vendégek legtöbbjét úgy kellett hazatámogatni. 25-én Frederiksen kapitány szórakoztatására negyvennégy bűnöst kikorbácsoltak a városból, miközben szólt a zene, a vendégeknek bort, hamburgi sört, marcipánt és mindenféle nyalánkságot szolgáltak fel. A következő éjszakán tűzijátékot rendeztek a hajó fedélzetén, ennek során Henning Göje úgy megégett, hogy három napig feküdt vakon az ágyában. 26-án Frederiksen kapitány a polgármester vendége volt, a városház előtt felállított mozsarak minden pohárköszöntő után díszsortüzet adtak, két tüzért agyoncsapott a töltő rúd. 27-én a kikötőben rendeztek táncos ünnepélyt. 28-án Jacob Trolle volt a házigazda, aki rajtakapta feleségét, Mette Högöt, amikor Frederiksen kapitány testvérével enyelgett. 29-én Lars Kruuse gondoskodott az ünneplésről és a traktálásról, és meghívta a város legszebb polgárlányait is. Június 30-án – írja Sivert Grubbe - végre kipihentük magunkat, mert addig állandó mámorban éltünk, de most már a természet megálljt parancsolt, és mi képtelenek voltunk többet inni.«"
(Id. mű, 156.)

A másik szöveget talán genyaság ma föltenni, de mit tegyek, ma olvastam a villamoson Lessinget. De előbb egy kis másvilág:

"Henoch a mélybe mutat. Csodaszép nő meztelenül fekszik, szétvetett lábakkal, és csődör közösül vele.
Ismered?
Tímea –
Mikor jött, még férfival volt, de kevés volt neki, aztán gorillát szerzett, azzal elég sokáig bírta. Később bikával közösült. Most csődöre van. Ha így tart tovább, elefántot fog kívánni –
És aztán?
Jeu agarré –"

No, itt a Lessing-fűszer:

"Európára

Mikor Zeusz a nők között
Európát megszerette légyen,
más-más alakba öltözött,
hogy így, vagy úgy, de végül célba érjen,
előbb úgy állt elé, mint istene,
majd férfiként, majd állat képibe'.

Hiába tette lába elé a mennyet:
az isten csókja igy se kellett.
A férfi-ajkon is hiába szép szavak:
mert ő csak gúnyosan kacag.
Szépnem! dicsőségedre végül mi is lett?
Csak a bikának hagyta - s megesett."
(Lessing: Drámák, versek, mesék, Európa, Bp., 1958. 466. Görgey Gábor ford. [Németül itt.])

Boldog Nőnapot!
12/03/07

Thorkild Hansen Jens Munk, a hajós c. regényét olvasom. Egyrészt, ugye, azt a leborult szivarvégit, merthogy a hajós, az más (és erről valamit tudott a szerző is, hiszen az eredei cím csak Jens Munk). Másrészt ezt a pici részt - morzsoljunk könnyeket - muszáj vagyok, egyetértően, idézni:

"Az ember nem élhet [...] sokáig távol a tengertől anélkül, hogy meg ne sérülne a lelke."
(Thorkild Hansen: Jens Munk, a hajós, Európa, Bp., 1978. 52. Zsigmond Gyula ford.)

lammefjordKülönben meg jó Dániával kapcsolatos könyveket olvasni, A skandináv országok történetéből (A. Sz. Kan) tudom, hogy a közeli Samsøn rabszolgapiac, a még közelebbi (Klinttől 30 km) Dragsholm pedig a helyi Tower/Bastille volt. Régen még ez utóbbiig nyúlt be a túloldalról a Lammefjord. Ha mégy Klint felé a 21-es úton (a képen a kék csík), a fjord mellett van egy parkoló, ahonnan fölszaladhatsz a tengerpartra. (A volt fjord helyén lévő (főképp) mezőgazdasági terület legmélyebb pontja 7 méterrel van a tengerszint alatt.) Igyekszem is vissza, mert még kiteik tőlük, és nem hagynak nekem tengert... Ismeretterjesztés vége, köszönöm a figyelmet!
12/03/01

Jut eszembe, a holtág-/Duna-ügyben van még említeni való. A Kampec Dolores Budapest-dalában van az, hogy "Ez itt egy város, egy ország, / Egy földrész, egy holtág."

Befejeztem a Pellét. A címszereplő Anti-Virgil, amennyiben Bormester Virgil önmagát keresve - "Abyssus. Abyssus. Tilos." - jutott börtönbe, míg Pelle börtönbe jutva találta meg önmagát:

"[...] összefügg minden: bánat és öröm és látszólagos apróságok, míg mindezekből Pelle lesz, aki százezreken uralkodik, és mégis börtönbe kell mennie, hogy megtalálja önnönmagát."
[M. Andersen Nexö: Hódító Pelle, Kossuth, [Bp.,] 19792. II/407. Kemény Ferenc ford.]
12/02/25

Sajóról eszembe jutott, hogy ő írta az egyik kedvenc dolgomat. (De szerettem felolvasni!) Fel is teszem. (Asszem nincs benne elírás, átnéztem 3x. Egyéb helyen nem érhető el bitekben. Forrás: Sajó László: Vendégkönyv, Osiris, Bp., 1997. 93-102.)

"s mintha nem is szemét / himbálózna, vadkacsa úszna a vizen [...]", ehhez hasonlót Petri is csinált A Dunánál c. versében: "Hol vagyunk már attól, / hogy dinnyehéj: a szar úszik, durva ipari szenny." (Petri György: Amíg lehet, Magvető, Bp., 1999. 63. [Vagy lásd a DIA-n!])

Petri - amúgy - a jövőbe látott: "Ésszerű megbékélésre semmi remény. / Hosszú távon fognak vegetálni, növekvő / nyomor közepette, a nemzeti tébolydák."
12/02/25

talogAki a Karneválon (vagy Sajó László A kavics helye c. kötetének talog-versein [mutatóba feltettem az elsőt, klikk az oldalsó képre...]) felbuzdulva nekiállt talogul tanulni, annak itt egy kis adalék: a "Lahat ng landas patugong Roma" jelentése: 'minden út Rómába vezet'. Amúgy az egész szösszenet ("rettenet és borzanat és hökkenet" /H. L./) aranyos.
12/02/23

SN"[...] annak a korszaknak, amely teljességgel a halál és a pokol jegyében áll, olyan stílusban kell élnie, amelysemmiféle díszítményt nem képes többé létrehozni."
(Hermann Broch: Huguenau avagy a tárgyilagosság - 1918 -. Az alvajárók III., Jelenkor, Pécs, 1999. (Kiseurópa.) 74. Györffy Miklós ford.)

Csak egy gyönyörű szöveghely Brochtól, mert annyira illik keresztapánkhoz, Szajat-Novához/Paradzsanovhoz. ("Ez a világ csak egy ablak.") No és az alábbi Hegel-idézethez képest mindenképp többet látszik tudni a halálról. (Amúgy ez a Broch-könyv nagyon jó, Pynchont, Hellert előlegzi, ha csak a háborús válságkönyveket veszem, kézbe vele!)
12/02/22

Annyit spanyoloztam mostanság (legyek), hogy eszembe jutott, volt Juditnak valami canto jondós kazettája, kedvem szottant érzékenykedni, úgyhogy ma La Niña de los Peines volt.

Ha megadatna, ami Bormester Mihálynak, utam Andalúziába/Dél-Göröghonba, egy poros hegyi faluba/eldugott kikötőbe vezetne. Ülnék a helyi kocsmában/a helyi kocsmában, nézném a kopár hegyeket/a hajómat, dúdolnék ("si alguna duda tienes / cielito lindo, de mi pasión / toma un cuchillo y abre / cielito lindo, mi corazón")/Kavafiszt mormolnék ("Fél egy. Hogy elmúlt az idő! / Fél egy. Hogy elmúltak az évek!").

Vágyódom el ebből a mucsai, szellemtelen provinciából. Ovidius Tomiban, Tomi Pannóniában.

PS

Hegelt ("A szellem élete [...] nem az az élet, amely fél a haláltól és tisztán tartja magát a pusztulástól, hanem az, amely elviseli a halált és fenntartja magát benne.") mondjuk kurvára letesztelném, két év Miskolc, azt utána megkérdezném, hogy még vállalja-e ezt a mondatot.
12/02/20

a korzikai pókA francia történelem néhány évvel a forradalom után ismét találkozott hősömmel, a kőrisbogárral. A randa Napóleon-pók épp az Ibériai-félszigetet ("Spanish Flies") kebelezi be Thomas Rowlandson 1808-as képén.

Találtam egy rémes cikket, annak kapcsán muszáj voltam kicsit bővíteni az izgonc-os írást, LOL... Itten van, megleled benne az egyik legbájosabb magyar szót, a szópöffpuffbeszédü-t (Arany János) - verébre ágyúval... 'cakát!
12/02/20

A Skandináv mitológiát olvasgatom, ennek kapcsán jutottam a szerző honlapjára. Ha mást nem is, olvasd el az életrajzát. Lenyűgöző.
12/02/17

Kurva nagy pofára esésekhez vezet Pogátsát olvasni. Most itt tényleg csak - személyes húrokat pengetenve (mer' ugye - nemcsak tréfásan, hanem komolyan is - szoktam volt magamat kulturált, európai fiatalemberként definiálni, miből csak a fiatal-részt gondoltam tovatűnőnek) egy dolgot osztok meg. Az Álomunio Törökország-fejezete az apropó.

PZ-nek tökéletesen igaza lehet abban, hogy mi (= én és a hozzám hasonlók) kb. így gondolunk az EU-ra:

"[...] a magyar polgárok az Uniót valamifajta kulturális-politikai szervezetnek képzelik, melynek legfontosabb tevékenysége az európai egység, együttműködés és béke megteremtése."
(Pogátsa Zoltán: Álomunió. Európai piac állam nélkül, Nyitott könyvműhely, Bp., 2009. 142.)

Na ja, csakhogy ez nem igaz, az EU gazdasági-kereskedelmi szövetség. A pofára esés itt jön: Törökország EU-csatlakozásával kapcsolatban az örmény-kérdés kurvára nem kulturális/jogi/politikai/történelmi kérdésként vetődik fel, hanem gazdaságiként, és gazdasági aspektusa miatt problémás, hogy:

"[...] nem tart fenn [ti. Törökország] diplomáciai kapcsolatot keleti szomszédjával, Örményországgal"
(Id. mű, 198.)

Az örmény-holokauszt még érintőlegesen sem jön képbe! (Holott amúgy a történelmi-kulturális tapasztalat korántsem elhanyagolható, lásd Németország infláció-politikáját Hitler-alapon.)

A másik dolog, hogy mintha tényleg külön világban élnénk. Őszintén, ki mit tud Isztambulról mint kulturális fővárosról, holott - felteszem bejött PZ jóslata (id. mű, 199.) és - erőteljesen háttérbe szorította Pécset.

Szomorú vagyok.
12/02/16

Járjatok csudájára... Izgonc, kőrisbogár, spanyol légy. A szex meg a drog meg a rock and roll. Megjött az Álomunió, a Bernáth-féle Skandináv mitológia és a régi vágy, a '63-as Lessing (megvan a borítója is, 1.200 példányt nyomtak).

Holnap Fókatelep Pesten, erősen gondolkodom, hogy egyedülség ide/oda, felmegyek vezetés után, mielőtt felkötöm magam Miskolcon.
12/02/15

A Mendelssohn-válogatás, a Pogátsa-könyv befejezve. És a cikk is elkészült. Szerintem izgalmas. Ha nem kell Nóráéknak, feldobom ide.
12/02/14

Tegnap - miután az oktató lefulladásról beszélt - lefullasztottam a gépet. Dízel... Vasárnap már eü.

2 adat kell még, aztán befejezem a cikket, juhéj!

12/02/12

elefántBasszus, már a németekben sem lehet megbízni? Oncológiai okból egy XV. századi német kódexig (Das Buch der Natur) jutottam, elvileg kellene használnia a műnek azt, hogy spanische Fliege, de nem, juszt se (csak paumwürm és goltwürm van a célbogárra (itt lehet olvasni a művet, a Cantarides a III/F-ben van (299-300. o.))). Vagy hülye vagyok, mert ez nem azt jelenti, amire gondolok?

"In seinem »Buch der Natur« aus dem Jahre 1499 nennt Conrad von Megenberg gemäß Schenkling (1922) zwei Käferarten: Das »Glühwürmchen« und die »Spanische Fliege«."
(Forrás [Bevezetés, 1. bekezdés])

Az a jó, hogy a hivatkozott Schenkling-mű 1. kiadása száz helyen fent van a neten (abban nem utal von Megenberghez a szerző), de a kib. 2. csak egy helyütt, de ott meg nem adják. Lehet benne keresni, ki is dobja, hogy 6-szor szerepel (a 11., ill. a 30. oldalon, 4-szer, ill. 2-szer) helyen szerepel a műben a spanische Fliege, de megnézni, na azt nem...

Szóval jó lenne tudni, mit is állít valójában Schenkling (mert azt nehéz elképzelnem, hogy Herr Graf a levegőbe beszél), de Magyarországon nincs meg a könyv (utolsó reményem a Természettudományi Múzeum volt, de ott sincs)...

Mondjuk a Megyei Könyvtárban még a Magyar Nyelv 21. évfolyama sincs meg. (Na jó ne hazudjak, a 9-10. szám van...) Az külön kurva jó, hogy 1 (egy) db van az "új" (1990-es) Ógörög-magyar szótárból, de az nem ám a Nyelvi részlegben (vagy egyéb kézikönyvtári helyen) szabadpolcon, nem, raktári, ázzek, és - szard össze magad - kölcsönözhető! Mit ad Isten, épp bent volt. Amikor feljött a kötet, nekiálltam beszélgetni a könyvtáros kisasszonnyal:

- Meg tudná mondani, hogy ez a kötet miért nincs kinn a Nyelvi részlegben?
- Nem tudom, a részlegvezetővel kellene beszélnie.
- Annyira nem érdekel a dolog, csak furcsálom, mert nem sokkal több helyet foglal el, mint a Soltész-Szinyei, ami kint van, csak épp az kb. 130 éves...
- Hát, igen. [Elém tolja a könyvet.] A földszinten tudja kikölcsönözni.
- Nem, köszönöm, helyben fogyasztom, csak egy szót kell megnéznem.

Most nem azért, de a megbővitett Liddell-Scott fenn tud lenni a neten, a Grimmek szótára fenn tud lenni a neten, de itthon menj el a könyvtárba, hogy télleg meg-e van, amit keresel... De nyálat, azt tudunk verni:

"Az 1984. óta különálló gyűjteményként működő Nyelvi részleg célja az idegen nyelvek iránt érdeklődők igényeinek kielégítése."
(Forrás)

A picsába se vagyunk.
12/02/10

Mégis félbehagytam kicsit Nexøt, duplán is. Megjött a Kisbali-féle Mendelssohn (remek! Jut eszembe, kinél van a Tatár-könyvem, az Izrael?) és kikölcsönöztem a szinte kaphatatlan Pogátsa-kötetet, az Éltanuló válságbant. (Ajánlom.) Hétfőn volt az ATV-ben Havasnál (ha érdekel: 1., 2. rész), elkezdett érdekelni a pasas (nem csak a Kornait kritizáló beszólása miatt).

Különben meg írom A szex meg a drog meg a rock 'n politika munkacímű kis színesem. Ha minden jól megy, lesz benne kutyaszaros pálinka + Tankcsapdát éneklő Burke... És mielőtt kérdezed, igen, -(V)nc-alapú szösszenetről van (lesz) szó.
12/02/08

Nem tudom, mennyire magyarázza Dániát (valószínűleg kevéssé), de itt egy rövid (azért a vaskereskedelemnél jóval árnyaltabb...) összefoglalás Pogátsa Zoltántól a svédekről.
12/02/06

A múltkor szóba került Palotán Az ötödik pecsét. Újranéztem. Meg a Hauszt is (s4e14).

Idevágtam két kis jelenetet, 1963/1976 vs. 2008.

És én? Én mit?
12/02/01

vezetésMa voltam 3. alkalommal vezetni. Elég bátor az oktató, ma ezt a kört tettük meg. Minden bénázás és izgalom ellenére is azt kell mondjam, jó dolog ez. Kezdem megérteni, mit érthetnek az alatt, hogy vezetni jó érzés.

Amúgy M. Andersen Nexø, Hódító Pelle. Furcsa emlék, hogy Jasper megmutatta egyszer a bejárat melletti térképen, hol van Bornholm, fontos a dánoknak (de nem emlékszem, miért került szóba). És ami a - ránk nézvést - legszomorúbb: Pontoppidant és Andersen Nexøt olvasva folyton az jár az ember fejében, hogy ezek a szegény népek milyen ügyesek voltak, néhány évtized alatt kivakarták magukat a nyomorból. Oké, Svédország nagy, semleges maradt a háborúban és adta el a vasat mindkét félnek, de hát a nemzeti érdek mindenek előtt. És Dánia?! Kicsi, nincs semmijük, csak amit megteremtettek maguknak (és én láttam Klint mellett tipikus földeket, hol hosszú és magas falakat építettek a földből kiszedett kövekből, ne a zsíros magyar földre gondolj). Respekt for Danmark!
12/01/29

Csak két rövid megjegyzés Kornai egy korai műve (A műszálipar-fejlesztés új dinamikus programozási modelljének vázlata) kapcsán.

Az első az, hogy - naná - éppen olyan kornaisan fogalmaz egy minisztériumi kutatás keretében megjelent tanulmányában, mint korábban és későbben a nagy nyilvánosság számára - is - írott könyveiben.

A második, hogy vajon Matolcsy agytösztjei is összedobnak-é egy ilyen mutatós címet: A népgazdaság szálasanyagokkal történő leggazdaságosabb ellátása érdekében a nehézipar területén szükségessé váló fejlesztés irányai és ütemezése. A léc magasan van. Persze a lécek Magyarországon állnak, mint a cövek, ennek oka mi más is lehetne, mint a 16%-os szja. Úgyhogy a lécek csatája nyitott. Mindent bele, Gyuri!
12/01/29

Sok volt már az írás, új lap jön, a régi itt van.
12/01/18

Nyillt levél

Dr. Ága Palibácsi!

Aszt már halottam benn a ziskolába, hogy a tantónénikérem törzs anyaggal dolgozik és láttam a tvben, hogy a doktorbácsi is dolgozik törzsanyagal, amikor csipőt műt. De Apukám szerint Kutatók forrásokkal dolgoznak. Apukám atttól tart, hogy Palibácsi olyan mint Angéla néni: "Minden forrásba beleköp." (Apukám nem monta + mejik könyvből idéz, de tudom hogy a Kereszt Apukám könyvéböl szokott.) Apa nevetett, hogy akkor vajjon ez most támadás a Magyar Whiskyszlet ellen?

Tiszte Csókolom!

Bélájim Béla
2. á
12/01/17

saxoElméletileg - autó, forgalom és egyéb körülmények nélkül - tudok vezetni. Most jön az, hogy izgulhat szerencsétlen Citroën Saxo.

Amúgy csend és nyugalom, Pontoppidant olvastam, tegnap meg Fieldingbe kezdtem, pedig dánozni kéne főképp. (Pontosítom a korábban írottat, van még egy lefordított Pontoppidan-könyv, már megvan, csak még nincs nálam a Mártha, az ördög leánya.)

Más. PLT tegnapi írása érdekes párhuzamot vetett fel bennem. A Dr. (?) Schmitt-Dr. Orbán kombót vö. a Dr. Dobson-Dr. House párossal. A 4. évad 4. epizódjában House megválik Henrytől (akiről amúgy kiderül, hogy nem is orvos, bár ennek ellenére remekül érti a dolgát (ellenben Schmitt-tel), House nem is papírhiány miatt dobja):

House: - Sajnálom, Henry. Jókat nevettünk.
Taub: - Mindenben egyetértett vele. Befejezték egymás mondatait.
Henry: - Épp ezért kell mennem. Nincs szüksége olyanra, aki megmondja, mit gondol.
House: - Én is ezt akartam mondani...

Na ja, House-nak nem motorra, hanem fékre és/vagy ellensúlyra van szüksége, hisz döntésén életek múl(hat)nak (magaslaszti: motorral legföljebb közlekedik). Az a cca. 10/15 millió ember meg le van szarva.
12/01/15

kreszHolnap reggel KRESZ-vizsga, kelhetek hajnalban.

Nem vittem túlzásba, alig töltöttem fel változót, de a Leszreom, Csak Javítva Legyen Egyesület így is kipengethet érte súlyos milljomokat. A csakegyablak.hu büszkén bemutassa: Generátor egyedi szakdolgozat-bírálatokhoz (v1.0).

Az alábbiakhoz tenném hozzá, hogy a Szent Istvánban - olyik-másik szempontból - keményebb föltételeket támasztanak, mint pl. a PTE-n (vagy - horribile dictu - a megszűntetve megőrzött TF doktori "iskolájában"), az erősen Heidegger hatása alatt álló (lásd pl.: "elkészítettség") munkaközösség-vezető által fogalmazottak szerint:

"A házi feladat hiánya, formailag nem megfelelő elkészítettsége elégtelent jelent; a megléte, formailag kifogástalan volta még nem biztos, hogy elégséges."
(Forrás)

12/01/11

Az korábban írottak - természetesen - az alábbi szakdolgozat kapcsán kerültek elő: Dr. Shit Pál: Az -onc/-enc/-önc képző története. (Ismét elnézést kell kérnem.)

Magas a laszti, csapjuk is le. Summa cum laude minősítést is lehet(ett) kapni, úgy, hogy a Shit-féle (= az általa beadott) disszertáció "Egyetlen egyszer sem hivatkozik azonban [...] forrásra."* Bár az egyik bíráló "[...] hiányolta többek között a forrásanyagok pontos megjelölését, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését [...]"* - de hát tudjuk, az elbírálás (azóta is) "valamelyest bíráló-függő"... Sokadik LOL!

Magyarország. 2012. január 11.

___________

* A hvg.hu cikkéből.
12/01/11

Arra, hogy örülnöm kellett volna a jó érdemjegynek... Tréfából, tessék, itt egy objektív értékelési rendszer szakd.-ok javításához (PTE Közg.). Ebben a 100 pontból 2-t vesztettem volna a kiadott szabványnak nem megfelelő szakirodalom-kezelés miatt, azaz a bírálóm - ehhez a rendszerhez képest - 12-szeresen vette tekintetbe az eltérést (a segédanyagtól). A Corvinus site-ján fellelhető anyagok kevésbé részletesek, de a 40, ill. 60 pontból mindkettő 1-1 pontveszteséggel számol hivatkozásirendszer-eltérés mián. És igaziból leszarom, hogy mennyi pontról van szó, az a lényeg, hogy elérhető anyagok rögzítenek kritériumokat. Nem "valamelyest bíráló-függő" (12x...) a dolog.

Tényleg LOL...
12/01/10

kreszKimentem cigizni. Aktuális gumicicáim másika a KRESZ, és ha már az előbbi bejegyzésben utaltam arra, hogy mi jellemző az országra, jöjjön némi kekec kukac'.

1. Alapvetően dühítő, amikor nem lehet elférni a járdán a kocsiktól. Ez a csimborasszó - bőven van hely megállni (nincs tiltás), mégis járdáznak. (Azt a történeti hűség és némi - célzott - előítélet-rombolás okán teszem hozzá, hogy a szürke autó vezetőjének harmadjára sikerült beállni. Nem, nem nő volt. Egy 40-50 éves pacák.) Nomármost. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ), 40. §:

"(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi"

Faszább lenne a sztori, ha kicsit előrébb is állna a szürke szgk. - és rohadjak meg, nem a sofőr szabálykövető magatartása miatt nem ez volt -, mert így ippeg nem sérti az 5 méteres korlátot, lásd: 40. §:

"(5) Tilos megállni: [...]
d) [...] útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik;".

2. Nehogy már csak az autósokat fikázzam. A képen látható gyalogosok 100%-a (2 db fő) is éppen valósítja meg a szabálysértést, lásd: 21. §:

"(9) A gyalogosnak tilos [...]
d) [...] vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;"

Tanulság? Én kérek elnézést!

Ja! Az update-elt 1. §-ból (előzmény) csak nekem hiányzik egy a? (Injektor nélküli TD-vel szólva: "bennem inganak még a kisebb dolgok is" - komolyan.)

"A rendelet [a] Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza."
12/01/10

A vadnyugat története indián szemmel

Az államvizsga én vagyok. ("Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship.") Nagyobb király lévén az alább felidézett I. Leventénél lazán bejelentem igényeimet a várra. De komolyra fordítva a szót.

Egy előzetes megjegyzés. Mivel az államvizsga nyilvános, nyugodt lelkiismerettel posztolom a dokumentekumokat.

Szóval. Felbaszott rendesen a bírálat. Nem, nem a jegy, hanem az indok. Meg is írtam a válaszomat. Megkérdeztem a Bizottság elnökét, felolvashatom-e? (Hozzátettem, a saját példányomon kívül van még 4 a Bizottság tagjainak, ill. a bírálónak, úgyhogy nem kell az előadóművészetemre hagyatkozniuk, követhetik a szöveget.) Mondta, igen. Lőn. Néhány mondatot - jelezve - átugrottam, így is eltartott darab ideig (50 percig voltam bent).

(Azt csak viccből teszem hozzá, hogy a HKR BTK-ra vonatkozó rendelkezései között ez áll (348. §): "A záróvizsga legrövidebb időtartama 30 perc." A totál cinizmus jegyében az ELTE 1 órára 4 államvizsgázót oszt be. Náluk biztos kijön a 30 perc. Vagy - erre hajlok - tényleg leszarják a saját - jogforrás-értékű - szabályaikat...)

Semelyikük nem fogadott el egyetlen érvet sem (inkluzíve az ELTE saját SZMSZ-ére épülőt sem*)! Verték a palávert, miszerint: de hát fent van a segédanyag... (Komolyan: számomra érthetetlen, hogy miután felolvasom, a kifogásom - egyebek mellett - az, hogy a HKR szerint a tanrend rögzíti a tutit, nem holmi segédanyag, erre azt mondani, hogy: de hát fönt van a segédanyag... LOL!)

A legaljából csak két - szerintem jellemző (Hungari) - sztori. A pofámba kaptam, hogy egy meg nem nevezett oktató azt mondta, hogy ő max. 3-ast adott volna a szakdolgozatra a hivatkozási rendszertől való eltérés miatt. A másik: A jogszabályokat lehet vitatni. (Ami nem vitás. De mondjuk vitaalapnak kevés az, hogy: leszarom.)

A vizsgámra két jelest kapván az összesített jegy is jeles lett. De boldog nem voltam.

No de hát ne búsuljunk! Előre is megjutalmaztam magam az utolsó, még nem olvastam Pontoppidan-kötettel, a Thora van Dekennel. Tegnap el is kezdtem. A szakdolgozatban Ady kapcsán előkerült firkonc-hoz kiegészítés, hogy Hajdu Henrik is használja:

"E firkoncok rögtön átváltoznak vérszomjas duvadakká, mihelyt megszimatolják némi szenzáció vagy botrány lehetőségét."
[Forrás: Henrik Pontoppidan: Thora van Deken, Révai, h. n. [Bp.], é. n. [192?] 45.]

Történeti-szociopragmatista-e vagy?! (A helyesírás gyönyörei. Muszáj vagyok kötőjellel írni, mert nem én vagyok történeti, hanem a szociopragmatika releváns alfaja.)

___________

* Innentől meg hiába mutatok rá, hogy "(1) A jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, az egyetem összes oktató, kutató és nem oktató-kutató dolgozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottjára és az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre [...]." ELTE SZMSZ, I. kötet [Szervezeti és Működési Rend], 3. §.