Térd osteoarthrosis betegség. Térdízület doa hogyan kell kezelni - Doa 1 fokos térd - Kár

A térd gonartrózisának felülvizsgálata 3 fok

Fejezet: Degeneratív ízületi- és gerincbetegségek, Lágyrész-reumatizmus Etiopatogenezis és osztályozás Az arthrosis pontos okát nem ismerjük, azonban bizonyos individuális - szisztémás és lokális, térd osteoarthrosis betegség - rizikófaktorok biztosan szerepet játszanak a betegség kialakulásában, befolyásolják gyakoriságát és kórlefolyását 1.

Kétségtelen tény, hogy a kor az arthrosis egyik legerősebb rizikófaktora, azonban a porc fiziológiás öregedése és patológiás degenerációja között jelentős különbségek adódhatnak. A porcpusztulás patomechanizmusát sémásan az 2. Ebben a folyamatban az extracelluláris mátrix lebontásában szerepet játszó proteázok elsősorban metalloproteinázok felszaporodása, a chondrocyták szintetizáló aktivitásának, fenotípusának és apoptózisának megváltozása egyaránt fontos szerepet játszik.

Az arthrosis patogenetikai folyamatát az ízfelszín kezdetben fokális, majd egyre kiterjedtebb necrosisa, a subchondralis csont sclerosisa, a csontperemek hypertrophiás elváltozása, a synovialis belhártya gyulladása, az ízületi tok zsugorodása, és a periarticularis izomzat atrophiája jellemzi.

Az arthrosis etiológiai szempontok szerint a következő két osztályba sorolható.

A primer vagy idiopathiás arthrosisok közös jellemzője, hogy a degeneratív folyamathoz vezető ismert okot nem lehet kimutatni.

Az ízületi érintettség szempontjából lehet: - lokális: a térd, a csípő, a kéz vagy egyéb ízület érintettségével és - generalizált: három vagy több ízületi lokalizációval A szekunder arthrosisok csoportjába tartózó megbetegedések etiológiájában mindig kimutatható valamilyen primer elváltozás, melyek az alábbiak: - Anatómiai eltérés pl.

Hosszabb, vagy jelentősebb terhelés hatására ismét erősödik, nyugalomban csökken vagy megszűnik, kivéve, ha a klinikai képet gyulladásos epizód synovitis súlyosbítja. A fájdalom helyét a betegek gyakran nehezen tudják meghatározni, azonban bizonyos predilekciós helyek jól ismertek. Gyakori panasz az ízület reggeli, illetve hosszabb állást, ülést követő, néhány percen át tartó merevsége.

A 2. fokú deformáló artrózis hogyan kezelhető. Arthrózis (porckopás) tünetei és kezelése

Rendszeresen észlelhető az ízületi résnek megfelelően illetve periarticularisan nyomásérzékenység, duzzanat inflammált arthrosisdeformitás varus, valgus, flexiós kontraktúra, stb. Az ízület mozgatásakor hallható krepitáció az ízületi porc egyenetlenségéből származik, nem a betegség tényleges klinikai állapotára utal.

A fájdalom mellett a funkciókárosodás jelenti a beteg számára a legnagyobb problémát. A betegség kezdetén a fájdalom szab korlátot a funkciónak, később az anatómiai elváltozás lesz a funkcióbeszűkülés oka.

A betegség lefolyása és a funkció szempontjából a betegek kilátásai nagy egyéni különbségeket mutatnak. Diagnosztika Az arthrosis kórisméje elsősorban a jellemző klinikai tünetekre épül, melyet az arthrosisra patognomikus radiológiai kép megerősít. Az arthrosis radiológiai diagnosztikájában a konvencionális röntgenfelvétel az ízület morfológiai és patológiai károsodására az ízületi rés tágassága, a subchondrális csont állapota, az ízület széli részei felől kiinduló osteophyták jelenléte és nagysága ad felvilágosítást.

További lehetőséget jelent, elsősorban differenciáldiagnosztikai szempontból a computer tomográfia CTa mágneses magrezonancia MR és a csontszcintigráfia.

Az ízületi rés, a synovialis belhártya vizsgálatára egyszerű és olcsó eljárás az ultrahang UH diagnosztika. Az intraartikuláris képletek pontos megítélése arthroscopia során lehetséges. A porckárosodás korai diagnosztikájában nyújt segítséget a porckeménység-mérés, hátránya, hogy csak operatív körülmények között alkalmazható. Arthrosisra jellemző rutin laboratóriumi eltérés nincs.

Betegségekről

A biokémiai markerek jelentősége az arthrosis korai diagnosztizálásában, a progresszió típusának és sebességének megítélésében az utóbbi évtized izgalmas kutatási területe. Terápia Tekintve, hogy a hyalinporc degenerációja irreverzibilis folyamat, a leghatékonyabb terápiás eljárás a megelőzés lenne. A prevenció magában foglalja a rizikófaktorok csökkentését, miért fáj az ízületek és hogyan lehet őket kezelni praearthrosisos állapotok korai felismerését és kezelését, testsúlycsökkentést, célzott, rendszeres mozgásterápiát.

Az arthrosis kezelésére a 3.

Deformáló térd osteoarthrosis 4 fokos kezelés

Mind a mechanikus fájdalom enyhítésében, mind az ízületi funkció és izomstatus javításában, illetve a kontrakturák oldásában a vezetett gyógytorna, elektro- és balneoterápia számottevő mellékhatás nélkül, eredményesen alkalmazható. A degeneratív ízületi folyamatok okozta mechanikus fájdalom csillapítása az egyik legnagyobb kihívás idősebb korban.

Első választandó készítményként egyszerű fájdalomcsillapító, pl. A széles körben alkalmazott nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel NSAID kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy idősebb korban, 65 év felett, a betegek megváltozott reakciókészsége, beszűkűlt vesefunkciója, egyidejűleg szedett más gyógyszerek, pl.

Éppen ezért NSAID-ot csak akkor javasolt alkalmazni - lehetőleg protonpumpa gátló védelemben - ha valóban a gyulladásos tünetek uralják a klinikai képet, és csak addig szabad adni, amíg térd osteoarthrosis betegség feltétlenül szükség van. A szoros klinikai és laboratóriumi ellenőrzés elengedhetetlen.

A terápiás palettán a hyalinporc különböző komponenseit glucosaminoglycan, chondroitinsulfat, hyaluronsav tartalmazó, orálisan adott készítmények a porcpusztulás kezdeti időszakában hatékonyak. Viscosupplementatio során intraarticularisan, intermittálva alkalmazunk különböző hyarulonsav készítményeket. Az újabban alkalmazott szerek biomechanikai tulajdonságaikban, molekulatömegükben megközelítik a hyaluronsav fiziológiás tulajdonságait. Amennyiben a fenti gyógyszeres kezelés nem csíllapítja kellőképpen a fájdalmat, enyhe ópiátok adása átmeneti ideig megengedhető.

Az ortopéd-sebészi lehetőségek egyrészt a praearthrosisos állapotok kezelésében, másrészt előrehaladott arthrosisban a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén jönnek szóba.

Térdfájdalom okai és kezelése A fiatalabbaknál a térdfájást okozhatja a térdízületek túlerőltetése, sportsérülés, nyálkatömlő-gyulladás. Idősebbek körében jellemzően az ízületi porcok kopása ostheoarthritis okozza a fájdalmat. Térdfájdalom okai A térdfájdalmat ritkább esetben okozza csak az ízületek vagy a lágyrészek gyulladása, ami többnyire a háttérben áll az a porckopás osteoarthritis.

A magyar innovációként született autológ osteochondralis graftok átültetését jelentő mozaikplasztika elsősorban az arthrosis megelőzésére használható műtéti eljárás. Az arthroscopos vagy nyílt műtét során az ízületben térd, csípő vagy boka körülírt területen, teljes vastagságban elpusztult hyalinporcot pótolják. Az előrehaladott arthrosis kezelésére a korábbiakban alkalmazott arthrodesis, arthrolysis manapság háttérbe szorult, helyüket az endoprothetica váltotta fel.

A betegek életminőségére gyakorolt kiemelkedő hatása miatt az alábbiakban a térd, a csípő, és a kéz ízületeinek degeneratív elváltozásait tárgyaljuk részletesen. Klinikai tünetek Kezdetben a beteg fájdalma elsősorban a térdkalács körüli területen jelentkezik. Később a térdízület nyugalmi állapotot követő merevsége, indítási fájdalom és a lépcsőn lefelé járás nehezítettsége alakul ki.

A folyamat progressziójával a térdízület deformálttá válik. A kialakuló varus illetve valgus deformitás a porcra és más ízületi strukturákra jutó egyenetlen mechanikai terhelés miatt tovább rontja az ízületi funkciók egészét 4. Ezen folyamatok eredőjeképpen a fájdalom állandósul, flexiós térd osteoarthrosis betegség alakulhat ki, mely sántító járást, illetve kontralaterális ízületi fájdalmat eredményez.

Diagnosztika A mechanikai jellegű ízületi fájdalom és funkcionális károsodás, az anamnesztikus adatokat és fizikális vizsgálat eredményeit figyelembe véve, elég alapot jelent a diagnózis felállításához.

A patológiai elváltozások a szummációs röntgenfelvétel segítségével verifikálhatók. MR, CT, UH vizsgálat, arthroscopia az intraarticularis képletek pontosabb megítélésében és a differenciáldiagnózisban pl. Térd osteoarthrosis betegség Az általános részben ismertetett algoritmus az irányadó, azonban különös hangsúllyal térd osteoarthrosis betegség a mechanoterápia, mely az ízületi mozgásfunkció javításával, a kontraktúrák oldásával, a periarticuláris izomzat erősítésével a betegek járóképességét, ezáltal életminőségét javítja.

Ízületi gyulladás, porckopás, fájdalmak - Házhozpatika webáruház és egészségügyi információk

A chondroprotectiv szereket orális glucosaminsulfat, chondroitinsulfat és intraarticularis hyarulonsav térdízületi arthrosis esetén, hatékonyságuknak köszönhetően gyakorta alkalmazzák. A mai ortopéd-sebészi gyakorlatban körülírt porcdefectus pótlására a károsodott terület nagyságától függően a mozaikplasztika, a mikrofraktúra vagy a chondrocyta-transzplantáció jön szóba. Előrehaladott arthrosis kezelésére az arthroscopos beavatkozást csak más sebészeti tevékenységgel kiegészítve pl.

Nagyfokú porcpusztulás esetén amennyiben csak az egyik compartment károsodott, az ízület medialis vagy lateralis oldalán szánkó-prothesist ültetnek be. Ha a degeneratív folyamat mindkét compartmentben súlyos fokú, teljes térdízületi endoprothesis beültetése indokolt.

Előrehaladott stádiumban rövid terhelésre a comb elülső részébe sugárzó, időszakosan nyugalomban sem szűnő fájdalom jelentkezik, melyet funkcionális károsodás kísér. Hirtelen jelentkező, váltakozó intenzitású fájdalom, sántítás, a flexio, az abductio, a berotáció térd osteoarthrosis betegség, combfejnecrosisra utal, mely kialakulhat előrehaladott arthrosis következtében vagy egyéb okok miatt is pl.

Diagnosztika A jellemző klinikai tünetek és radiológiai jelek alapján a diagnózis felállítható.

Izom-csontrendszeri betegségek kezelése

Differenciáldiagnosztikai szempontból a csípőbe sugárzó és lokális csípőtáji fájdalmat okozó kórképek ismerete fontos a gyakorló orvos számára 1. Korai stádiumban, amikor a szummációs röntgenfelvételen elváltozás nincs, az MR vizsgálat nyújthat segítséget. Előrehaladott combfejnecrosis esetén röntgen felvételen jól látható a subchondralis sclerosis és felritkulás félhold-jelilletve a későbbiekben a combfej beroppanása.

Előrehaladott csípőízületi arthrosisban nagyszámú és jelentős nagyságú subchondralis csontciszta következtében szintén beroppanhat és deformálódhat a combfej, főleg idősebb korban. Terápia Az általános részben ismertetett algoritmusnak megfelelő.

Kiemelendő a nem-gyógyszeres kezelések sorából a komplex fizioterápia gyógytorna, massage, iszappakolás, extensio, endoprothesis műtét után magnetoterápiaa rendszeres, otthoni gyógytorna. A gyógyszeres kezelések közül külön térd osteoarthrosis betegség térd osteoarthrosis betegség chondroprotectiv szerek, melyek itt is főleg a betegség korai stádiumában hatékonyak. Idősebb korban preventív csípőízületi műtét pl. A combfejnecrosis konzervatív kezelése analgetikumok, NSAID-ek térd osteoarthrosis betegség jelenti, megfelelő tehermentesítés mellett, a csont beroppanásának megelőzése érdekében.

Amennyiben a folyamat progrediál total endoprothesis beültetés javasolható.

Arthrózis (porckopás) tünetei és kezelése

CMC ízület degeneratív elváltozása elsősorban az 50 év feletti nők megbetegedése. Klinikai tünetek Az I. Ízületi duzzanat, fájdalom, nyomásérzékenység, deformitás, majd súlyos funkciózavar alakul ki, a kéz ügyetlenségével.

A polyarticularis formát - amely elsősorban a klimaktériumba jutott nőknél térd osteoarthrosis betegség - ha a PIP ízületek érinti Bouchard, ha a DIP ízületeken jelentkezik Heberden arthrosisnak hívjuk.

Az évek folyamán az ízületek dorsalis oldalán lencsényi, borsnyi kemény, fájdalmatlan csomók alakulnak ki, gyulladásos epizódokkal kísérve.

Inflammált állapotban a kisízület rendkívül fájdalmas, meleg, piros, majd a gyulladásos folyamat lezajlását követően deformálódik. Diagnosztika Típusos klinikai tünetek illetve a radiológiai jelek alapján könnyen felállítható. Differenciáldiagnosztikai szempontból rheumatoid arthritis, arthritis urica, arthritis psoriatica, erozív osteoarthrosis jöhet szóba. Terápia Erre vonatkozóan az általános részben foglaltak érvényesek azzal a kitétellel, hogy ennél az arthrosis formánál a deformitások progressziója kevésbé befolyásolható.

Eredményes lehet közepes molekulasúlyú hyarulonsav kisízületbe injektálása, orálisan glucosaminsulfat, chondroitinsulfat adása térd osteoarthrosis betegség betegség korai szakában.

A degeneratív ízületi elváltozások

A gyulladásos epizódok, és a fájdalom csökkentésére terápiás röntgenbesugárzás javasolható. A degeneratív gerincelváltozás azonban csupán a betegek mintegy egyharmadánál okoz klinikai tüneteket. Fiatal és középkorú egyénen meghűlés, emelés, rossz mozdulatot követően az akut gerincfájdalom gyakori.

Idősebb korban elsősorban krónikus derékfájdalom jelentkezik, ezért ebben a korosztályban a hirtelen kialakuló gerincfájdalom mögött más okot is keresni kell. Etiopatogenezis Az intervertebrális discus patológiai folyamatai már az egyén harmincas éveiben elkezdődhetnek.

Az anulus fibrosus rostjai felhasadoznak, fissurák keletkeznek. A nucleus pulposus ezen hasadékokba türemkedik ki, megkisebbedik, lelapul, a porckorong egészében atrophiássá válik, azaz discopathia alakul ki.

A porcdegeneráció környezetében a csigolyák zárólemezein osteosclerosis, a széli részeken osteophyta keletkezik. Ezt a stádiumot nevezzük spondylosisnak. A csigolyák közötti kisízületek degeneratív elváltozása, a spondylarthrosis. Lehet discopathia következménye, de fordítva is igaz, a kisízületek porcdestructiója, instabilitása a discus degenerációját fokozhatja.

A folyamat progressziójával discus protrusio, a nucleus pulposus kizáródása, esetleg leszakadása, azaz discushernia jöhet létre, amely nyomhatja a gerincvelőt, a caudarostokat és az ideggyököket. Újabban gyulladásos mediátorok jelenlétét is feltételezik. Klinikai tünetek A leggyakoribb tünet a térdízület gyógyul deréktáji, a nyaki és a hátfájdalom.

Krónikus formája a hatvan év felettiek több mint felében észlelhető, azonban nem mindig magyarázható a gerinc képalkotókkal is alátámasztott degeneratív elváltozásaival. A gerinc szalagjaiból, a paravertebralis izomzatból, a myofascialis szövetekből, csontos képletekből, esetleg non-vertebralis struktúrákból induló, hirtelen rossz mozdulatra, vagy nagyobb teher emelése kapcsán kialakuló lumbalis tájékon jelentkező fájdalom a lumbago, mely az ágyéki gerinc nagyfokú mozgáskorlátozottságával, és a paravertebralis izomzat diffúz nyomásérzékenységével jár.

Ha a degeneratív gerincfolyamatok következtében valamely ideggyök kompresszió alá kerül, a fájdalom az érintett ideggyök beidegzési területének megfelelően kisugárzik, köhögésre, hasprésre fokozódik.

Zsibbadás, vagy a megfelelő dermatomában érzészavar lép fel, továbbá az érintett gyök saját reflexének térd osteoarthrosis betegség vagy kiesése, illetve a megfelelő izmok gyengülése vagy paresise jelentkezik radikuláris szindróma. A nervus ischiadicusnak leginkább az L5, S1 gyökök érintettek megfelelően kialakuló radikuláris tünetegyüttes az ischias, mely az érintett oldali alsóvégtag hátsó-oldalsó regiójába sugárzik.

Különösen súlyos formája a cauda szindróma, mely a mediálisan elhelyezkedő discus hernia által okozott cauda equina kompressziója következtében jön létre. Ekkor a fájdalom mindkét alsóvégtagba kisugárzik, az érzészavar a gáttájon jelentkezik, paraparesis, térd osteoarthrosis betegség, székelési zavar, kétoldali reflexcsökkenés kisérheti. Amennyiben az L gyök kerül kompresszió alá femoralis neuritis alakul ki, amikor a fájdalom a nervus femoralisnak megfelelően a comb elülső felszínén sugárzik le a lábszár mediális részébe.

A folyamat Watanabe szerint az epiduralis vénás rendszer pangásával és dilatációjával magyarázható. Álló helyzetben a lumbalis lordosis fokozódása miatt az epiduralis vénák a foramenekben kompresszió alá kerülnek, így a canalis spinalisban létrejövő pangás a vénák dilatációját okozza. Fiziológiás körülmények között, megfelelően tág gerinccsatornában a pangásos térd osteoarthrosis betegség klinikai tünetek nem kísérik, míg megvastagodott intraspinalis szalagok, és osteophyták által szükített gerinccsatona esetén spinalis claudicatió észlelhető.

A nyaki degeneratív elváltozások egyik gyakori tünete az akut nyaki myalgia, mely mozgásbeszűküléssel, szimmetrikus izomspasmussal jár. Ha discogen vagy spondylogen okok miatt komprimálódik a C1 ideggyök, a fejtetőre, ha a C2 gyök, az állkapocsba, ha a C térd osteoarthrosis betegség, a nyaki gerincbe sugárzó fájdalom jelentkezik. A C gyökök irritációja esetén cervicobrachialgia alakul ki. Amennyiben a degeneratív folyamatok következtében a nyaki és háti gerincszakaszon a gerincvelő és az arteria spinalis anterior kerül nyomás alá, gerincvelői szindróma pyramis laesio, az alsóvégtagok centrális bénulásával, kóros reflexekkel, a kompresszió magasságában radikuláris tünetekkel alakul ki.

A gerinc szembetűnő merevségével jár a diffúz idiopathiás skeletális hyperostosis DISHmely a nyaki és thoracolumbalis gerincszakasz hátsó hosszanti szalagjának elcsontosodása révén ritkán súlyos, életveszélyes szövődményekhez vezethet lumbalis stenosis, quadriplegia, myelopathia, dysphagia, dyspnoe.

Diagnosztika A kórisme a pontos anamnézis és a fizikális vizsgálat belgyógyászati, mozgásszervi, neurológiai alapján felállítható. A laboratóriumi vizsgálatok egyéb folyamat kizárása miatt szükségesek.

Hagyományos röntgen, csontszcintigráfia a destruktív elváltozások bizonyítására, illetve kizárására végezhető. CT és MR vizsgálat akkor javasolt, ha annak terápiás konzekvenciája van, illetve ha műtét indikált pl.

A gerincpanaszok hátterében a degeneratív elváltozásokon túl más mozgásszervi betegség is állhat. Ezek közül kiemelendő a spondylolysis, mely a csigolya ívén létrejött, egy- vagy kétoldali folytonossághiány.

A gerincmozgások jelentős beszűkülésével járhat az időskor egyik leggyakoribb, a férfiakat hétszer gyakrabban érintő betegsége a DISH, mely az enthesisek íntapadási helyekszalagok fokozott csontosodási hajlamával jár, ezáltal elkülönül az ízületi porcot érintő degeneratív elváltozásoktól 5.

DISH esetén szembetűnő a gerinc elülső hosszanti szalagjának meszesedése Differenciáldiagnosztikai szempontból, főleg idősebb korban szóbajöhetnek még nőgyógyászati betegségek, retroperitonealis okok, gastrointestinális elváltozások, myeloma multiplex, osteomyelitis, osteoporotikus és metastatikus csigolyafraktúra, a nyaki és háti szakaszon aorta aneurysma, angina, infarctus, pericarditis, thyreoiditis, a gége és tüdő gyulladásos és rosszindulatú betegségei, traumás elváltozások valamint pszichogén okok.

Az idős korban oly gyakori canalis spinalis stenosis okozta neurogén vagy spinalis claudicatio vascularis betegségektől különítendő el. Terápia Maga a degeneratív folyamat lényegesen nem befolyásolható, de a progresszió, a következményes tünetek mérsékelhetők, a túlterhelés csökkentésével, a gyengült izomzat megerősítésével, a megváltozott statikai viszonyokhoz való alkalmazkodással, helyes életmóddal.